Nagymacskák

 
Jaguár

Egyelőre senki nem tudja szám szerint hány jaguár él még a világon, ám élőhelyük drámaian zsugorodik az elmúlt 100 évben. A huszadik század elejétől a nagymacskák élőhelye 50 százalékkal csökkent. Jaguárokat találtak már Amerikában és a Maja dzsungelben, Guatemalában és Mexikóban is, ahol az egyik legnagyobb macskapopuláció is él.


 A jaguár elterjedési területe


 

Tigris

Testtömeg: 100-300 kg
Testhossz: 1,4-3,3 m
Táplálkozás: kisebb-nagyobb gerincesek, főként patások
Szaporodás: 103 napig tartó vemhesség után 1-4 kölyköt hoz világra

A tigris alfajai:

  • Bengáli tigris  – India, kevesebb, mint 4500 egyed

  • Kaspi tigris  – Törökországtól Közép- és Nyugat-Ázsiáig, kihalt az 1970-es években

  • Szibériai tigris – Amur vidéke, vadon 500 egyednél is kevesebb, az állatkerti populáció jelentős

  • Jávai vagy szunda tigris  – Jáva, kihalt, 1976-ban látták utoljára

  • Dél-kínai tigris – Kína déli-középső területein, 30-80 egyed között

  • Bali tigris – Bali, kihalt az 1940-es években

  • Szumátrai tigris – Szumátra, körülbelül 600 egyed vadon, az állatkerti populáció stabil

  • Indokínai tigris – Indokína, 2-3000 egyed él vadon

 

szibériai tigris

Bengál tigris

Szumártiai tigris

indo-kinai tigris



 

Gepárd

Közép- Afrikában és Dél- Ázsiában őshonos. Teste 130, farka 75 cm hosszú. Feje, füle kicsi, lábai hosszúak. Bundája jellegzetes, halványsárga alapon fekete foltos. Ragadozó életmódot folytat. Zsákmányát üldözéssel kapja el. Szárazföldi állatok közül a gepárd a leggyorsabb 110 km/h, ezt a sebességet nem bírja sokáig, kifárad. Egyszerre 2- 3 utódot hoz a világra.
Oroszlán

A hím oroszlán 2 m hosszúra nő, farka további 1 m, súlya eléri a 200 kg-ot. Jóval nagyobb, mint a nőstény, és általában látványos sörény díszíti.
Az oroszlán valaha Afrika és Dél-Európa kopárabb vidékein nagy területen fordult elő, keleten Kis-Ázsiában. Arábiában és Indiában. Ma már kihalt elterjedési területe északi részén, kivéve az indiai Girben élő népességet. A Közel-Keleten még a huszadik században is éltek oroszlánok.
Gyakran ad hangot, a hím üvöltését 9 km-ről is lehet hallani. Az oroszlánok általában lusta állat benyomását keltik, de nappal és éjszaka egyaránt vadásznak. Általában falkában ejtik el zsákmányukat, de nem vetik meg a dögöt sem. Áldozatukat becserkészik, majd lerohanják, a nagyobb zsákmányt megfojtják, a kisebbeket elülső mancsuk csapásával ölik meg.
A nőstény oroszlán sűrű bozótosban vagy sziklák közt lévő vackában 113 napig tartó vemhesség után hozza világra 1-4 (általában 2-3) kölykét. A kölykök születéskor foltosak, 6 hónapig szopnak, és 18 hónapos korukban lesznek ivarérettek. Teljes méretüket csak 6 évesen érik el. Az oroszlánok igen jól szaporodnak fogságban, 30 évig is elélnek, s minden évben több kölyök születik, mint amennyit el tudnak helyezni.

Leopárd/ Párduc

A leopárd egykor Afrika csaknem egészét lakta, valamint a Dél-Törökországtól Kelet-Kínáig húzódó területen, a Maláj-tenger szigetein és Srí Lankán is élt. Nagyon változatos a foltozata, általában rozettákból áll, de fekete párduc is található egyes vidékeken. Gyakran lehet állatkertben látni. Az északibb területekén élő példányok bundája hosszabb, selymesebb, mint a délieké.
A leopárd az egyik legnagyobb macskaféle, majdnem 2 m hosszúra nõ, farka is majd 1 m, súlya eléri a 85 kg-ot, de a méretek nagyon változatosak. A legtöbb helyen éjszakai életet él, kivéve Srí Lankán ahol nappali állat. A leopárd a magányosságot kedveli zsákmánya különféle nagyobb emlősökből áll, amelyeket felcipel a fára, hogy a többi ragadozó ne férjen hozzá. A dög nem nagyon vonzza.


 Fekete párduc

Vemhessége 95-112 napig tart, kölykei száma általában 2-3, maximum 6. Hat hónapig szoptatja kicsinyeit, amelyek másfél vagy kétéves korukban válnak függetlenné, egy évvel később pedig ivaréretté.
Fogságban 23 évig élhet, s jól szaporodik, gyakran több nemzedéken át. Korábban a vadászok keresett zsákmánya volt, és prémje is fontos kereskedelmi cikk, így napjainkban száma sok helyütt nagyon megfogyatkozott.


Amúri leopárd


 Ködfoltos leopárd

Hópárduc

A világ talán legszebb és legtitokzatosabb macskaféléje igencsak különleges életkörülményeket választott magának. Ázsia legmagasabb hegységeinek hóhatárán, 3700-4000 méteres magasságban barangol, és csak télen jön le 2000 méterig. Mondhatni, a világ tetején rendezkedett be.
Extrém, megközelíthetetlen helyeken honos, így a macskafélék közül ő az egyik legkésőbb felfedezett faj. Ennek következtében, na meg a természetben való megfigyelés nehézségei miatt, ismereteink igencsak hiányosak róla, biológiájáról is sokkal kevesebbet tudunk, mint a többi közismertebb macskaféléről.

Bundája igen vastag, tömött és csodálatosan meleg szőrméje van, ami nem csoda, ha belegondolunk, mennyire kedveli a zord és hideg hegyi tájakat, a hóhatár közeli sziklás területeket.  Farka testméreteihez és a többi macskaféléhez viszonyítva is igen hosszú, hisz 1,2-1,5 méter testhosszhoz 0,9-1,1 méter farok tartozik, ami testvérek közt is legalább egyharmada az állat teljes hosszának. Súlya 23-41 kiló között mozog.

Ellentétben a többi nagymacskával, igen ritkán hallatja hangját, ami okos dolog, hisz könnyen elárulná magát egy olyan vidéken, ahol a vadállomány ilyen ritka, és ráadásul nehezen hozzáférhető. Vadjuhokra, vadkecskékre, pézsmaszarvasra vadászik, de elejti az apróbb vadat is, nyulakat, rágcsálókat, esetenként nagyobb madarakat. Persze nem hagyja hidegen a falvak körül a háziállatok látványa; közülük is el-elragad időnként egy vacsorára valót. Vérbeli macskához hasonlóan lopózva cserkészi be áldozatát, majd egyetlen csapással teszi ártalmatlanná. Állítólag a hópárduc 16 méteres ugrásokra is képes.

Április és június között szaporodik, alkalmanként 2-4 darab szőrgombóc látja meg a napvilágot. Magányosan él, bár a nőstényt gyakran elkíséri vadászataira a kölyke, aki így tanul és gyakorol.