Közép és Kelet-Ázsia kistestű macskaféléi

 

 

A sivatagi hiúznak is nevezett karakál a hiúzszerű macskaféle nagyvadak közül a legkecsesebb és legtetszetősebb külsejű. Elterjedési területe az afrikai sztyeppektől a félsivatagoktól Arábián Kis és Élő-Ázsián keresztül Nyugat-Pakisztánig és Közép-Ázsiáig húzódik. Vérszomjas ragadozó, mindent elejt ami csak eléje kerül, madarakat és emlősöket, sőt régebben nyulak és szárnyas vad elfogására tanították be. Sima szőrű bundája aszerint változik, hogy milyen területről származik lehet egyszínű, barnássárga, szürkés vörös vagy szürkés - vörösesbarna. Az 50-60 napig tartó vemhességük után 2-3 kölyök születik, és egy éves korukban válnak ivaréretté.
 

 

A pusztai macska a Kaszpi-tengertől Közép-Kínáig terjedt el.
A sztyeppéken, sivatagokon fordul elő.
Testalkata zömök, erős testfelépítésű. Bundája vastag, tömött, ez megvédi őt a zord éghajlattól. Lábai rövidek, farkán és pofáján feketés jegyek találhatóak.
Mérete: kb.

 
A kínai sztyeppmacska Közép-Ázsia, Dél-Mongólia és Nyugat-Kína kismacskája.
A magashegyi sztyeppéken él.
Bundája sárgásbarna, melyet sötét foltok tarkítanak. Talpa szőrös.
Mérete: kb. 75-85 cm.

A mocsári hiúz elterjedt Egyiptomtól Hátsó-Indiáig és a Srí lankáig.
A folyópartokat éppúgy kedveli, mint az erdőket.
Neve megtévesztő, ugyanis nem hiúzféle, hanem a vadmacskákhoz tartozik. Azért kapta a hiúzt nevéül, mert fülében fülpamacs találhatón és testalkata is hasonlít a hiúzéhoz. Pofájukon, lábukon és farkukon sötét jegyek találhatóak, a fiataloknak csíkos a mintázata, ez a jobb rejtőzködést segíti.
Mérete: kb. 60-75 cm.

A rozsdavörös macska a Srí lankán és Dél-Indiában fordul elő.
Nevét rozsdavörös bundájáról kapta, melyet sötét színű csíkok és foltok tarkítanak.
A cserjés, bozótos erdőket kedveli.
Mérete: kb. 35-50 cm.

Puma

A puma egykor egész Amerikát benépesítette, mára állománya megfogyatkozott, de még mindig ő a macskafélék közül észak-dél irányban leginkább elterjedt.
Amerika legnagyobb macskaféléje őshonos állatnak számít.
Bundája egyszínű vörösesbarnától a szürkésbarnáig terjed.
Alkonyatkor vagy éjszaka vadászik.
Mérete: kb. 100-200 cm.
A puma több mint 50 km/h sebességgel is futhat, 6 méterre ugrik el álló helyzetből, függőlegesen 2,5 métert ugrik és gyakran több mint 70 kilogrammot nyom. A felnőtt nőstények 2 méterre nőnek meg és súlyuk körülbelül 35 kg. A pumakölykök szőre barnás-feketés színű pöttyökkel tarkított és farkukon gyűrűk láthatók, melyek eltűnnek az ivarérettség elérése után. Élettartamuk a vadonban 25 év, fogságban több.

Az egyenlítőnél élő pumák a legkisebbek, és a sarkkörök felé haladva egyre nagyobb méretűek.

 

Hiúz

A hiúz testhossza 1 m, s további 15 cm-t tesz ki az állat farka. Marmagassága átlagosan 70 cm. Pettyes bundája és sajátságos szakálla mellett egyik feltűnő jellegzetessége a fülek hegyén viselt szőrbojt, amelyet a régebbi időkben fülpamatnak is neveztek.

Elterjedés, élőhely: A hiúz elterjedési területe egykor az északi félteke szárazföldjeinek tekintélyes hányadát magába foglalta, manapság Ázsia bizonyos területein, Alaszkában, Kanadában és az USA nyugati területein, valamint Európában honos, de a legtöbb területen ritka, gyér az állománya. A Magyarország területén előforduló, vadon élő hiúzok a kárpáti (Lynx lynx carpathica) alfajba tartoznak. Kárpáti hiúzok határainkon kívül Románia, Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna és Albánia erdőségeiben is élnek. A nagy kiterjedésű, sűrű erdőségeket kedveli, különösen akkor, ha az erdő sziklás tisztásokat is rejt.

Életmód, táplálkozás: Aktív ragadozó, különféle madarak, kisrágcsálók éppúgy szerepelnek étlapján, mint őzek, rókakölykök, szarvasborjak vagy vadmalacok. Magányosan élő állat, változatos méretű, 10-100 négyzetkilométer kiterjedésű területet birtokol. A terület központjában, földi üregekben vagy sziklahasadékokban rendezi be vackát.

Szaporodás, egyedfejlődés: A párok csak a párzási időszakban, február és április első fele között vannak együtt. A vemhességi idő 70 nap, az utódok száma ellésenként 2-3 szokott lenni. A kölykök 2-3 éves korukban válnak ivaréretté.

Érdekességek: Napjainkra az ország hiúzállománya katasztrofális mértékben megritkult, de hasonló a helyzet Európa többi országában is. A spanyol hiúznak  például csak egy maroknyi állománya maradt fenn a Coto Dońana Nemzeti Parkban. Megritkulásának nemcsak a vadászat volt az oka, hanem az is, hogy egyre kevesebb a háborítatlan erdőségek száma, ahol a hiúzok meghúzhatnák magukat. A kárpáti hiúz Magyarországon a fokozottan védett fajok közé tartozik.

Az USA-ban és Kanadában elterjedt hiúzt Kanadai hiúznak nevezik.
Erdős-bokros terepeken, hegyvidékeknél, síkságokon él.
Bundája alapszíne a sárgásbarna.
Hosszú, fekete fülpamacsai a hallását segítik.  Talppárnái nagyok és szőrősek – a mozgást segítik.
Igen „beszédes” állat: morog, nyávog, dorombol, fújtat…
Mérete: kb. 65-110 cm.

A vörös hiúz leginkább az USA-ban terjedt el, de Kanadától-Mexikóig megtalálható.
Az erdőkben, félsivatagokban, partvidékeken egyaránt megtalálható.
Bundája változó, és igen sokszínű lehet, fekete sávok és pettyek tarkítják.
Mérete: kb. 60-110 cm.

vörös hiúz