Vándor
ki elhaladsz mellettem ne emelj rám kezet!
Én vagyok  tűzhelyed melege hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele, melynek
árnyékába menekülsz a tűző nap elől
és gyümölcsöm oltja szomjad
Én vagyok  a gerenda mely házad tartja,
én vagyok asztalod lapja,
én vagyok az ágy amelyben fekszel, a deszka amelyből csónakodat építed
Én vagyok  házad ajtaja, bölcsőd fája
...koporsód fedele

Vándor
ki elmész mellettem, hallgasd a kérésem:

NE BÁNTS!