|
Híres magyar tudósok, feltalálók
|
||||||
|
Bánki Dónát Barnóthy Jenő báró Eötvös Loránd Bay Zoltán Bíró László Bodó Zsófia BRÓDY IMRE Csonka János Dallos József Dékáni Árpád Déri Miksa Dorogi István Döme Lajos Gábor Dénes GALAMB JÓZSEF GANZ ÁBRAHÁM Greguss Pál Haraszty Ágoston HEVESY GYÖRGY Irinyi János Jedlik Ányos JENDRASSIK GYÖRGY KANDÓ KÁLMÁN Kaposy Mór Kemény János Kertész Andor Kliegl József Körösi Csoma Sándor KRUSPÉR ISTVÁN KÜHNE EDE Luppis János Markovits Mária MECHWART ANDRÁS Mihály Dénes NEUMANN JÁNOS P. Fényi Gyula Pattantyús Ábrahám Géza Pávlics Ferenc Pázmándi Kempelen Farkas Pécsi Eszter Pulitzer József Puskás Tivadar RICHTER GEDEON Rózsa Miklós Rubik Ernő, id. Rubik Ernö, ifj Schick Béla Simonyi Károly Szent-Györgyi Albert Szilárd Leo Szilvay Kornél teller Ede TIHANYI KÁLMÁN WIGNER JENŐ ZIPERNOWSKY KÁROLY
|
Bay Zoltán Született : 1900 július 24-én Gyulavári Középiskolai tanulmányait a debreceni Református Gimnáziumban, egyetemi tanulmányait pedig a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte. Itt doktorált 1926-ban. 1927 és 1930 között németországi egyetemeken és kutatóintézetekben dolgozott. 1930-ban a szegedi tudományegyetem elméleti fizikai tanszékére nyert egyetemi tanári kinevezést. 1936 őszétől az Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT kutató laboratóriumát, és rövidesen - ezzel egyidejűleg - a Budapesti Műegyetem Aschner Lipót alapította, alapítványi fizikai tanszékét vezette. Az Egyesült Izzóban érte el alapvető fontosságú eredményeit az un. Hold visszhang-mérésekkel kapcsolatban. 1948-ban az Egyesült Államokba távozott, és a George Washington Egyetem professzora lett. Itt is folytatta kutatásait és újabb, nagyjelentőségű eredményeket ért el. Rendkívüli pontosságú méréseket végzett a fénysebesség meghatározására, mely alapján a hosszúság egységének új definícióját adták meg. Élénk kapcsolatban volt Neumann Jánossal, eredményeik kölcsönösen segítették kutatásaikat. A Magyar Tudományos Akadémia 1937-ben levelező, 1945-ben rendes, 1981-ben pedig tiszteleti tagjává választotta. Hamvait szülőhelyén temették el. Találmányai: A Francia Forradalom parlamentje egymástól függetlenül definiálta a távolság egységét, a métert, mint a sarkkör és az egyenlítő távolságának tízmilliomod részét, meg az idő egységét, a másodpercet, mint a nap hosszának 1/86400 részét. Később, a mérési pontosság fokozódásával a Párizsban őrzött platina-rúd hossza lett a méter, a cézium-atom rezgésének előírt sokszorosa a másodperc. Végül a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság 1983 októberében
Párizsban tartott konferenciáján szentesítette a Bay Zoltán által
javasolt új definíciót:
Volt hipnotizőr, grafológus, autóversenyző, biztosítási
ügynök és vámügyintéző, foglalkozott festészettel, szobrászattal és
találmányokkal." Született :
1899 szeptember 29-én
Budapest
Találmányai: Golyóstoll Az első általa összeszerelt példányokkal nem lehetett tökéletesen
írni. Betűk írására alkalmatlanok voltak, s a rosszul beágyazott golyók
sűrűn elakadtak. Automata sebességváltó autókhoz Rendkívül széles érdeklődési körű személyiség volt.
Született :
1900 június 5-én
Budapest Találmányai: Aeroplan-körhinta 1910. október 8-án Gábor Dénes még tanulóként jelentette be Budapesten, egy aeroplán-körhinta szabadalmaztatási kérelmét. Lényege az volt, hogy több, kisebb méretű, különféle típusú és személyek befogadására alkalmas aeroplánokból álló szerkezet volt egymással rugalmas kapcsolás segítségével gyűrűalakban összekötve, és mindegyik egy, a körhinta közepén elhelyezkedő függőleges tengelyhez volt rögzítve. A körhinta középső főtengelyét egy motor hajtotta, mely a repülőgépeket körben megforgatja. A aeroplánokra ható centrifugális erő illetve a szárnyakra ható felhajtóerő együttese segítségével a kis repülőgépek felemelkednek, és egy repülő körhintát alkotnak.
Holográfia Az eljárás ötletét Gábor Dénes vetette
fel és dolgozta ki 1947-ben. 1947-ben Rugbyben, Angliában dolgozott
a British Thomson-Houston Company kísérleti laboratóriumában. Egy hologramban
akár több kép is eltárolható
Leith és Upatnieks hamarosan 12 különböző
képet tudott tárolni egyetlen emulzióban. Manapság több száz oldalnyi
nyomtatott anyag tárolható azon a területen, ami közönséges fotográfiával
csak egyre lenne elegendő.
..egyike volt azoknak a múlt századi magyar
értelmiségieknek, akik egyaránt kivették részüket a kor tudományos, technikai,
sőt társadalmi-politikai küzdelmeiből, s akikről elmondhatjuk, hogy sokrétűen
teljes életet éltek."
Született:1817
május 17-én
Nagyléta
Biztonsági gyufa Irinyi János 1836-ban a bécsi Politechnikumban tanult kémiát, amikor
is egyik professzorának, Meissner Pálnak egy sikertelen kísérlete
kapcsán merült fel benne annak megoldása, hogy miként lehetne egy
olyan gyufát készíteni, mely zajtalan és biztonságos.
1800 - 1895 Jedlik Ányos 1800 január 11-én született Szimőn, Komárom megyében. Földműves szülei István névre keresztelték. Tanulmányait faluja iskolájában, a nagyszombati, majd később a pozsonyi gimnáziumban folytatta. A gimnázium elvégzése után, 1817-ben csatlakozott a Szent Benedek rendhez, felvéve az Anianus, magyarosan Ányos nevet. Az 1818.-ik évet már Pannonhalmán töltötte. Ez volt kezdete nemcsak tudományos pályájának, hanem egyénisége alakulásának, jelleme fejlődésének is. Huszonöt éves korában pappá szentelik. Tanítani kezd Győrben, szorgosan olvassa a szakirodalmat, megalkotja első találmányait.1829-ben megszerkesztette azt az elektromos motort, "amelyben elektromos árammal azaz annak mágneses erejével, közvetlen forgó mozgást létesített". Később a pozsonyi akadémián tanít, de kísérleteivel továbbra se hagy fel. 1834-ben és 35-ben is szakmai tanulmányutakat tesz Ausztriában. 1840 márciusában egyetemi tanár Pesten. Kísérleteiről továbbra is naponta feljegyzéseket készít. Belép a Magyar Természettudományi Társulatba és részt vesz a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók első és második nagygyűlésén, Pesten, 1841-ben. Előadásai szódavízgyártó eljárását és elektromágneses jelenségeket mutatnak be. 1861-ben pedig elkészítette az első dinamót! Sajnos találmányát nem közölte a
világgal (magyar sors), így nem az ő nevéhez kapcsolják a dinamó feltalálásának
korszakalkotó eredményét, hanem Werner von Siemenséhez (1816-1892), aki
műszaki katonaként saját gyárában fejlesztette ki azt, de csak 1866-ban! Találmányai: 1873-ban a bécsi világkiállításon egy Siemens vezetésével működő
bírálóbizottság a Haladás érmével tünteti ki Jedlik "villámfeszítő"
berendezését (feszültség-sokszorozóját). 1878-ban nyugdíjazását kéri. Jedlik
Ányos nyugdíjas éveit Győrben, a rendházban is munkával tölti. 91 éves korában
lesz a megalakuló Mathematikai és Physikai Társulat 1. számú tagja.
Született :
1813 január 27-én
Fiume Torpedó Apja tengerészkapitány volt, így Luppis is fiatalon az osztrák-magyar
haditengerészethez került, ahol fregattkapitány lett. Itt fogalmazódott meg
benne az önjáró torpedó ötlete, s el is készítette első, kezdetleges modelljét.
Született :
1893 szeptember 16-án
Budapest Találmánya: C-vitamin A paprikát mi, magyarok tettük híressé, bár e növény nem őshonos nálunk. A magyar kertészek nagy szeretettel és hozzáértéssel gondozták,
nemesítették kedvenc fűszernövényüket, aminek eredményeként számos
változatát sikerült kitenyészteni. A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert
pedig a paprika segítségével fedezte fel a C-vitamint.
Született :
1890 július 25-én
Budapest Tűzeseteknél, különösen a raktári tüzeknél gyakran előfordult, hogy az
oltóvíz okozta kár nagyobb volt, mint a tűz okozta kár. Valószínűleg kevéssé
közismert, hogy a tűzkárok mérsékléséhez vezető, és ma is széles körben
alkalmazott ún. szárazoltó eljárás - amelynél az oltóanyag víz helyett por vagy
hab - és az eljárásnál használt berendezések feltalálója egy magyar tűzoltó
tiszt, Szilvay Kornél volt. Tűzoltói pályafutása során több ezer oltást vezetett, melyek közül kiemelkedik a budapesti Bazilika kupolatüzének vízkármentes oltása 1947-ben. Szilvay Kornél 1957 szeptember 8-án, 67 éves korában halt meg. telefonközpontot és a telefonhírmondót
(1844-1893) találta fel
A zseniális magyar feltaláló a technika szinte valamennyi területén működött.
1743 január 23-án született Pozsonyban, udvari tanácsosi rangot szerzett
a magyar királyi udvari kancellárián, és 1804 március 26-án halt meg Bécsben.
báró Eötvös Loránd (1848-1919) Einstein relativitás elméletét kísérleti
megállapítására építette fel 1913-ban a német Physikalische Zeitschrift című tudományos
folyóiratban maga Einstein közölt egy tanulmányt "A gravitációs elmélet
jelenlegi helyzete" címmel. Itt többek között azt mondta: "Meg kell itt
jegyeznünk, hogy a súlyos és tehetetlen tömeg azonosságát, arányosságát,
Eötvös egy számunkra nagyon fontos vizsgálattal, nagy pontossággal igazolta"
(szabad fordítás). (1894-1953) a televízió európai atyja
Az első világháború elvesztése következményeként kísérletei megszakadtak.
1924-ben Berlinben jelent meg "Az elektromos távolbalátás és a Telehor" című
könyve, amellyel olyan sikert aratott, hogy fölajánlották neki a német posta
AEG kísérleti állomását munkájának folytatásához.
(1891 - 1944) Gyulán született fizikus, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Doktori értekezését az egyatomos gázok kémiai állandójáról írta. Előbb középiskolai tanár volt, majd a tudományegyetem gyakorlati fizikai tanszékének tanársegédje. Pályája elején értékes elméleti kutatásokat végzett: fajhővel és molekulahővel foglalkozott. 1920-tól rövid ideig Göttingenben Max Born tanársegédjeként dolgozott, együtt alkották meg a kristályok dinamikai elméletét. 1923-ban hazatért, és élete végéig az Egyesült Izzó mérnökeként dolgozott. Legfontosabb találmánya 1930-ból származik. Lényege, hogy argon helyett kriptongázzal töltötte fel a lámpákat. Mivel az új töltőgáz nagyon drága volt, munkatársaival eljárást dolgozott ki a kripton levegőből történő előállítására. Az általa feltalált kriptontöltésű izzólámpa gyártása 1937-ben indult meg Ajkán. (1881 - 1955)
1881. február 3-án született Makón. Gimnáziumi tanulmányai
befejeztével került Budapestre, ahol az Állami Felső- Ipariskola hallgatója
lett. Innen került a Magyar Automobil RT.-hoz, ahonnan ösztöndíjjal kijutott
1903-ban Németorszégba, t.k. Majna-Frankfurtba az Adler autógyárhoz. Amerikába
egy autókiállítás kapcsán jutott el, ahol munkát vállalt a Cleveland-i Stearn's
Automobile Company-nál, majd a Niles-i Harris Művekhez került. Itt készítette el
első gépkocsiját, amely kis üzemanyag fogyasztású volt. 1955-ben Detroitban halt meg. Emlékét büszkén őrizhetjük, remélve abban, hogy Detroit sem fogja őt elfelejteni... (1814 - 1867)
A svájci Unter-Embrach városkában született. Kitanulta az ácsmesterséget, majd öntőinas lett. A Széchenyi által kezdeményezett gőzmalom építésénél szerelőként dolgozott. 1844-ben már önálló öntödéje volt Budán.. Kidolgozta a vasúti kocsik kerekeinek kéreg-öntésű gyártását. Ebből az üzemből alakult az a vállalat-együttes, amely a gépipar, a járműipar, a villamosipar számos területén működve világhírű találmányokkal, műszaki megoldásokkal jelentkezett. Az 1848-as szabadságharc idején ágyúkat és golyókat öntött. Ganz - Jendrassik hajómotor A '30-as években meginduló dunai - tengeri hajózás összeforrt Jendrassik György nevével, a hajókat az általa tervezett hajómotorral szerelték fel. A motor 800/p fordulatnál 400 lóerőt teljesített. A nagy fordulat miatt a motor és propeller közt állandó módosítású redukciós mű volt beiktatva. Mivel a Ganz-gyár nem volt berendezkedve ilyen nagyságú forgattyútengely kovácso-lására, ezért három darabból készítették. A befecskendező szivattyú bütyke és emeltyűje csak egyirányú forgást tett lehetővé, emiatt a megosztott szivattyúház közepére szerelt pneumatikus átkormányozó szerkezetet úgy oldotta meg, hogy mind előre-, mind hátramenetnél a szivattyú fordulatiránya ne váltakozzék. A motorokat tükörkép elrendezésben párosával építették be a Duna-tengerjáró hajókba. (1898 - 1954) A pesti József Műegyetemen végezte tanulmányait, majd a berlini egyetemen híres fizikusok, Einstein és Planck előadásait hallgatta. Gépészmérnöki oklevelét Budapesten 1922-ben szerezte meg. 1927-től dolgozott a Ganz Részvénytársaságnál, ahol a dízelmotorok fejlesztésébe kapcsolódott be. Ő szerkesztette a világhírű Jendrassik-motort, melynek első darabjai egy- és kéthengeresek voltak, később alakult ki a négy- és hathengeres, négyütemű, kompresszió nélküli, előkamrás motor.
Gázturbina (1938) Az első önálló tűztérrel rendelkező, kis teljesítményű (73 kW-os), jó hatásfokú 21,2%-os turbina. Ez is belső égésű hőerőgép, a tüzelőanyag termokémiai energiáját alakítja át hő-, majd mechanikai energiává. Jendrassik nagy érdeme, hogy világosan látta a gázturbina jövőjét a repülésben, ami nélkül távolsági vagy katonai repülőgépeket ma már el sem tudnánk képzelni. (1869 - 1931)
Gimnáziumi tanulmányait Budapesten végezte. Gépészmérnöki oklevelet a budapesti Műegyetemen szerzett. Kezdő mérnökként Franciaországban dolgozott, a Tesla-féle indukciós motor tervezésével és fejlesztésével foglalkozott.1894-ben igen rövid idő alatt megtervezte a háromfázisú motor- és generátorsorozatotA hazai sikerek után egy ideig Olaszországban dolgozott, hazatérése után ismét a Ganz gyárban helyezkedett el, amelynek később a vezérigazgatója lett. Kandó kezdeményezésére és az ő vezetésével kezdtek foglalkozni a gyárban a háromfázisú villamos vontatással. Terveik alapján villamosították az olaszországi Valtellina vasútat, amely Európa első villamosított fővonala volt. 1907-től 1915-ig Olaszországban élt, majd az I. világháború kitörésekor hazajött. 1917-ben felmentették a katonai szolgálat alól, ezután élete végéig a fázisváltós rendszeren dolgozott. Munkásságát külföldön is elismerik, elsősorban az ötven periódusú, országos hálózatról táplált villamos vasút révén Őt tekintjük a vasutak villamosításának első úttörőjének. Az első háromfázisú villamosvonat megépítése, a róla elnevezett 50 periódusú Kandó- féle fázisváltós rendszer az ő nevéhez fűződik. Ő tervezte meg a Budapest-Hegyeshalom közötti fő vasútvonal villamosítását. (1818 - 1905)
Fő tudományága a geodézia volt. Közreműködött a méter és a kilogramm egyedül törvényes mértékegységként való elfogadásáról szóló törvény előkészítésében. Az etalon vizsgálatához műszereket szerkesztett. A kormány az ő előterjesztése alapján állította fel a Mértékhitelesítő Bizottságot, az Országos Mérésügyi Hivatal elődjét, amelynek tizenhat éven keresztül vezetője volt. A párizsi székhelyű Nemzetközi Mértékügyi Bizottságnak 1879-es megalakulása után tizenöt évig tagja volt. A Kruspér-féle "új lejtmérő" szintező műszer az 1878-as Párizsi Világkiállításon ezüstérmet kapott. (1839 - 1903) Tanulmányait Kölnben végezte. 1862-ben érkezett Magyarországra, 1863-ban Ludwig Róberttel együtt megvásárolta a Pabst és Krauss-féle mezőgazdasági gépjavító műhelyt. Itt többek között továbbfejlesztette a lóvontatta vetőgépet is. Miután 1869-ben az üzem egyedüli tulajdonosa lett, ettől kezdve jelentős fejlesztéseket hajtott végre, a műhelyből országos jelentőségű mezőgazdasági gépgyár fejlődött. 1874-ben született meg a merítőkorongos "Hungária Drill" lófogatú sorvetőgép. Gyárának termékei 1869 és 1875 között számos rangos kitüntetésben részesültek. Kühne Ede iparteremtő tevékenységét jelentős kitüntetésekkel jutalmazták.
A Kühne-féle "Hungária Drill" sorvetőgép (1874) A merítőkorongos lófogatú sorvetőgép a vetés hazai gépesítésének kezdetét jelentette. Ennél a vetőgépnél a vetőszerkezetet a merítőhengerek képezték, melyek formai és technikai kivitelezés tekintetében biztosak és pontosak voltak. A merítőhengerek mozgását közvetlenül a futókerekek idézték elő. A kapák és merítőhengerek kiemelése egyidejűleg egy emeltyű megnyomásával történt. Az 1878-as párizsi világkiállításon I. díjként megítélt ezüstérmet kapott. Az 1890-es bécsi kiállításon állították ki a tízezredik "Hungária Drill" vetőgépet. (1834 - 1907) A magyar ipartörténet egyik legkiemelkedőbb kép-viselője a bajorországi Schweinfurtban született. Augsburgban szerzett mérnöki diplomát. 1859-ben Ganz Ábrahám Magyarországra hívta, az ő halála után huszonöt éven át vezérigazgatóként irányította a Ganz gyárat. Kiváló műszaki és közgazdasági szakember volt, hatalmas fejlesztési és korszerűsítési tevékeny-ségének eredményeként világvállalattá fejlesztette az üzemet. A századfordulóra a hatvan fős gyár 6000 embert foglalkoztató nagyüzemmé vált. Számos találmány megalkotásában társfeltalálóként működött közre, két legjelentősebb önálló szabadalma a hengerszék és a forgóeke. A malom legfontosabb részét jelentő hengerszéken a porcelán hengereket kéregöntésű acélhengerekre cserélte, amelyek a gabonát sokkal finomabbra és tökéletesebbre őrölték. A sorozatban gyártott hengerszékeket az egész világra exportálták, így azok döntően megalapozták a magyar malomipar hírnevét. (1872 - 1944)
Az ipari méretű magyar gyógyszergyártás meghonosítója Ecséden született,
Budapesten járt főiskolára, ezt követően hosszú nyugat-európai tanulmányutat
tett. Hazatérve az Üllői úti Sas patikában kezdte meg kísérleteit és
gyógyszergyártó tevékenységét. Ez a munka kezdetben elsősorban organoterápiás,
állati szervekből kivont készítményekre terjedt ki.
A digitálisz előállítása (1912) A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár 1912-ben kapott szabadalmat a digitálisz
hatóanyagainak előállítására.
(1897 - 1947) Üzbégen született, szaktanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte. Legfontosabb találmányai - melyeket az RCA, Loewe és Fernseh AG cégek vásároltak meg és fejlesztettek ki - a korszerű televízió alapelvére és felépítésére vonatkoztak. 1926-ban szabadalmazta teljesen elektronikus televízió rendszerét. Ez bár felületesen nézve hasonló a korábban javasolt katódsugárcsöves megoldásokhoz, valójában radikális változást jelentett. Mint később, 1928-ban szabadalmazott televíziója, már ez is arra a merőben új szerkezeti és működési koncepcióra épült, mely később a töltéstárolás elve néven vált híressé. A találmányt, bár a Telefunken és Siemens cégek igen lelkesen fogadták, végül mégis a mechanikus televízió továbbfejlesztése mellett döntöttek. Az RCA 1930-ban, angol és francia szabadalmainak közzétételét követően kereste meg Tihanyit. Tárgyalásai 1934-ben sikerrel zárultak. Ekkor a cég az ő találmányai alapján szerkesztett új televizió rendszerét készülvén nyilvánosságra hozni, megvásárolta szabadalmait. Az Amerikai Szabadalmi Hivatal elbírálói Tihanyi elsőbbségére hivatkozva utasították el Zworykin 1930-ban és 1931-ben bejelentett hasonló tárgyú megoldásait. Tihanyi két amerikai szabadalmat kapott 1928-as elsőbbséggel. Manapság mindinkább nyilvánvaló, hogy ez a döntő jelentőségű találmány tőle származik. 1929-től televizió irányítású légvédelmen dolgozott. Londonban az angol Légügyi Minisztérium részére készítette el robotrepülőgépének prototípusát, majd adaptálta azt az olasz haditengerészet céljaira. 1935-1940 között dolgozta ki 5-8 km hatótávolságúra tervezett ultrahang sugárzó készülékét; 1940-ben visszatért Magyarországra, hol ennek prototípusát elkészítette. Televízió (1926, 1928) Az ötletet a katódsugárcsőnek mint adó oldali képbontónak alkalmazására először 1908-ban vetette fel, majd 1911-ben részletezte. Mindezek a mechanikus képbontók analógjai voltak, amelyeknél elektron emisszió a fotocella egyes pontjaiból csak a pásztázó katódsugár pillanatnyi érintésére történt. Zworykin 1925-ben tartott bemutatója után az ilyen irányú kísérletezés évekig szünetelt. A döntő megoldást - olyan televíziót, amely a letapogatás ideje alatti folyamatosan kilépő elektron töltések felhalmozását és tárolását valósította meg - Tihanyi Kálmán először 1926-ban, ennek továbbfejlesztett változatait 1928-ban szabadalmazta. (1853 - 1942) Bécsben született, iskolai tanulmányait Budapesten végezte. Műegyetemi évei alatt többször tartott elektronikai tárgyú előadásokat. 1878-ban Mechwart András, a Ganz-gyár akkori vezérigazgatója őt bízta meg a villamos osztály megszervezésével. Mivel hazánkban a Ganz volt az első gyár, amely villamossággal kezdett foglalkozni, így neki jutott a feladat, hogy az erősáramú villamosipart Magyarországon kifejlessze. Zipernowsky figyelme már a kezdet kezdetén a váltakozó áram alkalmazása felé fordult. Hozzáfogtak az ilyen világítóberendezések gyártásához, vezetése alatt a gyár hamarosan a váltakozó áramú elektronika úttörőjévé vált. 1883-ban szerelték fel a budapesti Nemzeti Színház világítását: ez volt Magyarországon az első izzólámpás, váltakozó áramú rendszer (a harmadik színház a világon). Váltakozó áramú generátorai közül említésre méltó az "óriási gőzvilágítógép", amelyik harminc éven át világította a Keleti pályaudvart. Az 1880-as években a szakemberek sokat foglalkoztak a villamos fény osztásának kérdésével. Edison megoldotta a gazdaságos világítás problémáját, egyenárammal, kis távolságra. Zipernowskynak és munkatársainak történelmi érdeme, hogy kifejlesztették a nagyobb távolságokra történő gazdaságos szállítást és elosztást. 1889-ben Déri Miksával és Bláthy Ottóval fejlesztette ki a transzformátort és a párhuzamosan kapcsolt transzformátorokon alapuló váltakozó áramú energiaelosztó rendszert. 1893-ban a Műegyetem erősáramú elektronikai tanszékének tanára lett, a Magyar Tudományos Akadémia pedig levelező tagjává választotta. 1905-től a Magyar Elektronikai Egyesület elnökeként működött. (Bács, 1854 - Merano, 1938) 1877-ben szerzett vízépítő-mérnöki oklevelet a Bécsi Műegyetemen. 1878 - 1882 között a Duna és a Tisza szabályozási munkáinak tervezésével foglalkozott. Ezzel párhuzamosan elektrotechnikai tanulmányokat is folytatott. 1882-ben a Ganz-gyár mérnöke, később pedig igazgatója lett, ahol ebben az időben rendkívül tehetséges szakemberek dolgoztak együtt. Zipernowskyval közösen, még ebben az évben kidolgozott egy öngerjesztésű váltakozó áramú generátort, amelyet 1883-ban kezdtek gyártani. 1883-tól Déri Miksa Bécsben dolgozott a Ganz-gyár villamos osztályának ausztriai képviselőjeként. 1885-ben Bláthy Ottóval és Zipernowsky Károllyal megalkották a transzformátort. A kísérleti munka oroszlánrészét Déri végezte. 1889-től megszervezte és berendezte a bécsi villamos erőművet. 1898 - 1902 között kompenzált egyenáramú gépén dolgozott. Két év múlva megalkotta a később róla elnevezett repulziós motort. A Déri-féle repulziós motor nagy hiányt töltött be, a felvonókat ugyanis a használatban lévő egyetlen motortípussal sem tudták biztonságosan üzemeltetni. Keferendszerű motorját sorozatban gyártották és az egész világon használták. 1852. január 22-én született Szegeden,
Bánki Donát 1859-ben június 6-án született
Bakonybánk Bánki Donát korának legnagyobb gépészmérnöke, a Budapesti Királyi József Műegyetem nemzetközi hírű professzora, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az iparosodó hazai környezetben kezdte - felsőfokú tanulmányai befejeztével - mérnöki tevékenységét. Az első évben a Magyar Királyi Államvasúti Gépgyárban műszaki díjnokként dolgozott, majd 17 éven át (két év műegyetemi konstruktori munkásságot is beleértve) tevékenykedett a Ganz és Társa Vasöntöde- és Gépgyárban, kezdetben konstruktorként, majd osztályvezetőként, s végezetül 8 évet főmérnökként. Életpályájának ezen időszakában gépszerkesztőként közreműködött a budapesti gabonaelevátor, a Mechwart-eke megtervezésében, jelentős szabadalmi tevékenységet folytatott a gázmotorok és a belsőégésű motorok terén. Ezen időszakra esik a közvélemény előtt talán legismertebb találmánya, a Bánki-Csonka féle karburátor szabadalmaztatása. 1902-ben készült el új gondolatát megvalósító elsőkerék-hajtású gépkocsija, mellyel az akkor általánosan elterjedt hátsókerék-hajtás problémáit kívánta kiküszöbölni. Az általa tervezett és a Ganz-gyárban elkészült automobilnál a motort, a sebességváltót és a differenciálművet egy tömbbe építette fel, s az első kerékpár tengelyére helyezte. Az 1908-as USA-beli tanulmányútját követően a repülés iránt érdeklődik. "A légi utazás biztos csak akkor lehet, ha gépi berendezéssel tudjuk kormányozni..." Ennek kifejlesztése érdekében hidraulikus szervomotorból álló stabilizátort szerkesztett és szabadalmaztatott 1909-ben. A századfordulót követően jelentős érdeklődés irányult a vízi energia hasznosítása irányába, a kis és közepes esésű patakok és folyók energiájának hasznosítására. Bánki egyszerű és olcsó turbinát szerkesztett, melyet 1917-ben ismertetett kéziratként "Neue Wasserturbine" címmel, majd 1918-ban a Molnárok Lapjában mutatta be magyar nyelven. Bánki Donát alkotásai közül mértékében is kiemelkedő a Vaskapu-vízerőmű terve. Bánki Donát munkásságát, alkotásait áttekintve az utókor csodálattal adózik tevékenységének. 1922. augusztus 1-én alkotó ereje teljében elhunyt tudós 136 hazai és külföldi publikációt hagyott hátra az utókor számára. Pályafutását példaképül állíthatjuk minden mérnök, az alkotó műszaki értelmiség elé.
Asbóth Sándor Mérnök, a 1848-as Szabadságharc ezredese; az amerikai polgárháború
tábornagya. USA-nagykövet Uruguayban és Argentínában. Asztro-fizikus, egyetemi tanár. 1948-ban az
Egyesült Államokba emigrált feleségével, Forró Magda
tudóstársával. Először Lake Forest, Illinoisban fizikát tanítottak mindketten
Bp., 1905. jan. 7. - London, 1979. jún. 27 Szemorvos. Kidolgozta az élő szemről való minta készítésének eljárását, miután
megtalálta a lenyomatfelvételhez szükséges anyagot. Kutatásai alapján 1929-ben
- elsőként - olyan kontaktlencséket lehetett gyártani, amelyek
a szem alakjához idomultak, és ezáltal egész nap viselhetővé váltak. A folyadék
nélküli kontaktlencsék is neki köszönhetők. Halála után a British Contact
Lens Association az évente meghirdetett díját Dallosról nevezte el.
Erdélyi származású rajztanár, iparművész.
1885-ben Bp.-en szerzett rajztanári oklevelet. 1885-től a kiskunhalasi
ref. gimn. tanára volt. 1906-tól Bp.-en az Iparművészeti Főisk.-n, majd az
újpesti gimn.-ban tanított. 1893-94-ben szerk. a Kiskunhalas c. napilapot,
1915-ben nyugdíjazták, utána Borbándra költözött, s ott élt haláláig. A halasi
csipke néven közismert művészi csipkék rajzát tervezte, melyeket Markovics
Mária készített el rajzai alapján, s külföldön is hamar kedveltté váltak.
1904-ben a St.-Louis-i, 1906-ban a milánói világkiállításon csipkéivel Grand
Prix-t (nagydíjat) nyert. A vallás- és közoktatásügyi min. csipkevarró
tanfolyamok szervezésével bízta meg. E szervezői munkával indult el a m.
háziipari mozgalom.
Döme Lajos és Kézsmárki András (* Magyarország, 1885 - ? )
(* Budapest, 1921 - )
magyar kémikus
Zürichben szerezte doktori címét és innen került
Manchesterbe Rutherford mellé (1911). Itt dolgoztak együtt későbbi legjobb
barátjával, Niels Bohrral. 1926-1934-ig a freiburgi egyetem fizika-kémia tanszékének a vezetője volt. Ez idő alatt már állati szövetekben vizsgálta a nyomjelzést. Kutatásait Koppenhágában, majd Stockholmban folytatta és felfedezte az aktivációs analízist. Ezután csak biokémiai, biológiai és orvosi kutatásokkal foglalkozott. Miután az izotópokat mesterségesen is sikerült előállítani,
ezek alkalmazásával érte el eredményeit. Az anyagcsere folyamatok
vizsgálata, sejtek megújulása, molekulák útja, daganatok vizsgálata, stb.
területen
Kaposy Mór
Kemény János (1894 - 1985) Világhírű fényképész. A fényképtudósítás egyik alapítója. Már
1912-ben riport-képeken örökítette meg a mindennapi utcai életet és az embereket
természetes környezetükben. 1925-töl Párizsban és 1936-tól New Yorkban élt és
dolgozott. Úttörője volt a kis formátumú fényképezőgépek használatának
elterjesztésében. Egész életében szinte kizárólag kis gépekkel dolgozott.
Kertész teljes egészében magánúton tanulta a fényképezést és amatőrnek tartotta
magát: „Amatőr vagyok, és amatőr akarok maradni életem végéig. A fénykép
szépsége a rápecsételt igazságból ered. Ezért védekezem mindenfajta szakmai
fortély és bravúr ellen..." A zseniális nagy magyar feltaláló Baján született 1795. december 25-én. Nemesi családból származott Családjával 1828-ban Pesten telepedett le, ahol festészetből próbált megélni.1833-tól, 38 éves korától kezdett el gépészeti kérdésekkel foglalkozni. Érdeklődése régebbi volt, gyermekkorától kezdve érdekelték a gépek. Első találmánya egy számológép és egy búvárhajó volt. Ekkor egész családjával Bábon élt, Nyitra megyében, gróf Zichy József vendégeként, annak birtokán, ahol a grófi család tagjait festette. Mindkét találmánya csak terv maradt. Számológépének további sorsa ismeretlen, de érdekes dolgot írtak erről az akkori újságok. Azt, hogy Párizsban egy francia - akinek testvére Bábon lakott - talált fel számológépet, éppen olyat, mint Klieglé. A búvárhajó tervét - amely "a víz alatt járhat" - 1835-ben közölte. Túl fantasztikusnak találták és elutasították. Nagy igény volt a XIX. század elejétől kezdve arra, hogy tökéletesítsék a nyomdai munkákat. Az egész világon folytak kísérletek a nyomtatás főbb szakaszainak: a betűszedésnek, az osztásnak és a nyomtatásnak gyorsítására. Fő műve a nyomdai szedő- és osztógép egész életét végigkísérő vezéreszméje volt. Ötlete 1833 körül fogant meg, s 1834-ben szerkesztett gépének mintadarabját szegényesen, papírlemezekből és fából csinálta. Tervezett egy ún. sínlerakó mozdonyt, amely magával vitte a síneket. Minden valószínűség szerint ez volt a későbbi hernyótalpas jármű őse. Bővebb adatok e találmányról nem maradtak fenn. Feltalálta a hangjegyíró gépet. Ezt a műszaki alkotást saját anyagi erejéből el tudta készíteni. A "hangszedő" géppel Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Ábrányi Kornél és más neves zeneművészek is tettek kísérletet, játékukat papírra vetette a gép. A hangjegyzőgép további sorsa az lett, hogy nyoma veszett. Előbb egy lakásba került 1905 körül, ahol a vele játszó gyermekek tönkretették, majd a feledés homályába veszett. Említést érdemel még találmányai közül az aratógép, amit valószínűleg 1858-1859-ben konstruált. . E modell sorsa is ismeretlen. Kliegl a szerencsétlen feltalálók sorába tartozott, üldözte a magyar zsenik fátuma, a meg nem értés, a sikertelenség. Nem alakult sorsa szerencsésen, s hiába remélte a kezdeti nagy sikerek alapján, hogy gépei meghódítják a világot. Rendkívüli dolgokat fedezett fel ez a sokoldalú, el nem ismert lángész. Találmányát nem tudta értékesíteni, szegénységben élt, gépei elkallódtak, elfelejtették.
Körösi Csoma Sándor
Nyelvtudós, világjáró. Gyalog elindult Ázsiába, hogy a
magyarok őshazáját és őstörténeti forrásokat keressen. 20 nyelven beszélt. 16
európai és keleti nyelven állított össze szójegyzéket. Elképzelhetetlen nélkülözések árán, lámakolostorokban tanulta és rakta le a tibeti
nyelvészet alapjait. Elkészítette a világ első tibeti nyelvtanát
és a tibeti-angol szótárt. A keleti nyelvészet történetében
úttörő jelentőségű Calcuttában megjelent két műve: Grammar of the Tibetan
Language, és Essays towards a Dictionary Tibetan and English.
Halála után jelent meg szanszkrit-tibeti-angol szótára.
1982-ben Budapesten felavatták Európa első buddhista emlékművét, a
Csoma-stupát.
magyar matematikus Matematikus, vegyészmérnök, fizikus, a logikus és gyors gondolkodás legendás szimbóluma, akit tudóstársai így jellemeztek: A legtöbb tudós azt fedez fel, amit tud, Neumann azt, amit akar Margittai Neumann János Lajos volt a teljes neve és a világ John von Neumann-nak ismerte. Már a gimnáziumi évei alatt hivatásos matematikusnak számított. 1921-ben egyszerre kezdte meg tanulmányait Budapesten a Tudományegyetem bölcsészkarán és a berlini egyetemen. 1926-ban doktorált matematikából itthon és ugyanabben az évben kapta meg vegyészmérnöki diplomáját Berlinben. Ezután a legtekintélyesebb egyetemeken tanított.
A
kvantummechanika matematikai problémáival foglalkozott és ért el
korszakalkotó eredményeket (1932).. Megalapozza a matematika új ágait, megteremti a
játékelméletet és annak gazdasági alkalmazását,
kifejleszti a folytonos geometria elméletét. A II. világháború alatt a fegyveres
erők tanácsadója, tagja a Manhattan Tervnek, résztvesz
az első atombomba megépítésének programjában. Az atom és hidrogén bomba
kísérleti
robbantásainál keletkezett lökéshullámok tanulmányozásánál a bonyolult
matematikai összefüggések kiszámítása végett gondolt a nagysebességű
elektronikus számítógépek kifejlesztésére. Tőle származnak a számítógép logikai
tervezése és alapvető gondolatai, mint a kettes számrendszer
alkalmazása, memória, programtárolás, utasításrendszer. Bekapcsolódott az ENIAC és EDVAC programba és később maga is vezetett fejlesztéseket ezen a
területen. Ő javasolta a belső programvezérlés és a kettes számrendszer
alkalmazását.
1955-ben az öttagú Atomenergia Bizottság tagjává nevezték ki. Az atomenergiával
kapcsolatban figyelmezteti a szenátus különbizottságát a következő
„nyilatkozattal": Az atomfizika felelőtlen, vagy otromba politikával
kombinálva már ebben a pillanatban is képes borzalmas sebeket ejteni a
társadalomban. Még valamelyes fejlődés, ... és a fizika és politika ezen
kombinációja lakhatatlanná változtatja a föld felszínét...
(1885 - 1956) (1928 - ) (1898 - 1975)
Újságíró,
lapszerkesztő. A modern újságírás úttörője;
a Pulitzer díj megalapítója; gyűjtést szervezett a new yorki
Szabadság-szobor talapzatának felállítására. Az általa létesített alapítvány
fedezi a szobor kivilágítását a mai napig.
Zeneszerző, karmester.
Rubik Ernö, ifj.
(1877 - 1967)
Simonyi Károly
Atomfizikus, biofizikus. Teller Edével
felhívta Einstein és Roosevelt elnök figyelmét az atomhasadás katonai
alkalmazásának lehetőségére. Tagja az atomenergia kutatásával foglalkozó
Manhattan Terv tudóscsoportjának. Szilárd nevéhez fűződik
az első atommaghasadás láncreakciójának kiváltása uránium és
grafit kombinálásával. Ő használta először a plutóniumot az atomreakció
előidézésére. Megtervezte és Fermivel megépítette az első atomreaktort.
Egész életében ellene volt, hogy az atomenergiát katonai célokra használják,
ennek érdekében megszervezett egy háború ellenes tanácsot Council to Abolish
War címen. A II. világháború után biológiával foglalkozott, a fizika elvont
módszereit az élet alapproblémájára alkalmazva. A rák kezelésére új gyógyászati
módot dolgozott ki, a radioterápiát. Szilárd Leót a biofizika
atyjának tekintik. magyar
atomfizikus. Rendkívül vonzotta a matematika és szeretett volna ezzel foglalkozni, de édesapja kérésére mégis vegyésznek kezdett tanulni. Két év vegyészeti tanulmányok után véglegesen elkötelezte magát a fizika mellett.1928. július 14-én leugrott egy mozgó villamosról és az levágta jobb lábfejét. Gyógyulása után befejezte tanulmányait és 1930-ban doktorált Hitler hatalomra jutásakor átköltöztek Angliába. Tagja volt
az atom energiát kutató Manhattan Terv tudós
csoportjának Többször is látogatást tett a Paksi Atomerőműben és mindannyiszor megállapította, hogy az erőmű biztonságát és a szakemberek képzettségét tekintve az a világ élvonalába tartozik.
magyar fizikus
1902, 11.17 Budapest - 1995, Princeton A berlini egyetemen vegyésznek tanult, de az új fizikai felismerések magával ragadták. Disszertációja a kvantumkémia első munkájának tekinthető, a hidrogén molekula keletkezését tárgyalja. Felismerte a tér-idő szimmetria szerepét a kvantummechanikában (1929). 1930-ban települt át az Amerikai Egyesült Államokba, ahol 1937-ben megkapta az állampolgárságot. 1934-ben Szilárd Leó neutronok felhasználásával előidézhető láncreakció ötletét jónak tartotta és közösen kidolgozták az elmélet lényegét. Szilárddal közösen vették rá Einsteint a Roosevelthez szóló nevezetes levél aláírására. Ő is részt vett Szilárd Leóval, Neumann Jánossal, Teller Edével és Enrico Fermivel a levél nyomán beinduló atomkutatásokban a Manhattan-terv keretében . A plutóniumot előállító (szaporító) reaktor megtervezésén dolgozott, amely az első atombomba üzemanyagát állította elő. Részt vett az első atomreaktor kifejlesztésében és 1942.
december 2-i indításában. Mindent megtett, hogy az atomenergiát békés célokra használják. Ez irányú munkásságáért megkapta az USA Atomok a Békéért díját. Mindvégig szeretettel szólt hazájáról és tanárairól. Gyakran látogatott haza és 1983 nyarán meglátogatta a paksi atomerőművet is. 1995-ben halt meg a "világ első reaktormérnöke", de munkássága révén mindig jelen lesz közöttünk.
Újsághír |
Puskás egy ideig Edison munkatársaként is dolgozott, és az ő ötlete volt
a telefonközpont bevezetése (1877). Az ilyen rendszerben az egyes előfizetők
csak a központtal állnak közvetlen összeköttetésben. A központ kapcsolótábláján
kötik azután össze az egyik telefontulajdonos vezetékét egy másik előfizetőével.
Puskás 1878-ban Bostonban megvalósította az első ilyen telefonközpontot.
Majd 1879-ben a párizsi világkiállításon bemutatta találmányát, és az itt
aratott siker nyomán kapott megbízást Párizs telefonközpontjának létrehozására.
A budapesti telefonközpont (a világon negyedikként) 1881 május 1-én
kezdte meg működését. 
Eötvös már 1908-ban közzétette német szaklapokban gravitációs méréseinek
eredményét. És bebizonyította, hogy "minden test egyforma sebességgel esik az
űrben". Ezen munkásságáért 1909-ben a Göttingen-i egyetem Benecke
díját nyerte el, amelyet számos díszdoktori cím követett.
Mint fiatal műegyetemi hallgató már 1917-ben két szabadalmat jelentett be a
távolbalátás területén.
Pesten született 1869-ben és ugyanitt halt meg 1931-ben. 
Az ő nevéhez fűződik az első magyar
motorkerékpár és motorcsónak,
az első tűzoltó- és sínautómotor megalkotása is. Az 1800-as évek
végén a Magyar Királyi Posta részére motortriciklit készített,
amelyet később a saját készítésű postaautója váltotta fel. Neki
köszönhetően Európában elsőként nálunk lett motorizálva a postai küldemények
szállítása. Nevéhez kapcsolódik úgyszintén elsőként a motoroknál használt
vezérelt szívó szelep alkalmazása. Bánkival közösen készítették el az első
gőzkalapácsot, és a motorok automatikus gyújtásának kidolgozását is.
(1811-1868) 
(1904 - 1996) 
(1861 - 1931)
(1845 - 1927) 
(1926 - 1992) 
(1875 - 1954) 
(1907 - 1995) 
(1944 - ) 
(1948 - ) 
(1898 - 1964)
